Ha húsvét, akkor sonka, tojás és torma. Gondolom, már mindenkinek a fülén jön ki, de a tormáról érdemes még beszélni egy kicsit. Kiskoromban borzasztó csípősnek találtam, de az ízét már akkor is imádtam, ezért mikroszkopikus mennyiséget tettem az ételemre és úgy ettem. Ismered azt az érzést, amikor túl sok tormát teszel a szádba és a fejed búbját csípi? Azt hiszem, a torma nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma is a csípős ételek nagy rajongója vagyok. A tormát általában mindenki ecetes, újabban majonézes vagy tejszínes formájában eszi, és persze elmaradhatatlan eleme a savanyúságoknak. Régen sokan termesztették, de vadon is nő.

>> a poszt folytatódik