Nekünk csak egy szűk fél tiszafánk van. A törzse a szomszédban áll, szorosan a kerítés mellett, a lombja jótékonyan árnyékol és a kellemes kilátásról gondoskodik. Tavaly február elején fenyőrigók randalíroztak rajta egy-két hétig, leették róla az összes magot. Aztán átszálltak a diófára, és a járdára hullajtották, ami a magokból megmaradt. Még ezt sem bántam, olyan szép látvány volt a kanapéról nézni a tőlem pár méterre lakmározó madarakat. A rigók idén még nem jöttek csapatban, csak párat láttam belőlük, de a tiszafa áll.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem szakemberei a tiszafát választották az év fájának. A Magyarországon őshonos faj a természetben már csak ritkán fordul elő. A Dél-Bakonyban volt valaha Európa legnagyobb összefüggő állománya, de már itt is egyre kevesebb tiszafa él. Az árnyas, sziklás bükkösök növénye. Kertekben, parkokban viszont gyakori, kedvelt növény szép örökzöld lombja és a nőivarú egyedek csinos, piros bogyói miatt. Árnyékos kertekbe kifejezetten ajánlott. Jól bírja a metszést, így sövénynek vagy formára nyírt bokornak is alkalmas. Kisgyerekes azonban legyenek óvatosak: a tiszafa minden része erősen mérgező (a piros magköpeny kivételével). Hatóanyagát használják a gyógyászatban kemoterápiás gyógyszer alapanyagaként.
Nagyon hosszú életű növény, a skóciai Fortingall község temetőjében álló tiszafa korát kb 2000 évre becsülik (más források 3000 és 5000 év közé teszik). Lassan nő, végső mérete kb. 10-12 méter (régen minden jobb volt, a tiszafa is magasabbra nőtt, nem voltak ritkák a 15-30 méteres példányok sem).
Utolsó kommentek