Mire való a talaj? Nyilvánvaló: abban nő a növény, nélküle eldőlne. Pedig ennél sokkal több múlik rajta. Nem mindegy, milyen a teteje, az alja, él-e benne valami, és ha igen, mi. A talajjal sokan úgy bánnak, mint egy kémiai keverékkel: ha nincs benne elég nitrogén, tegyünk bele, ha van benne lárva, irtsuk ki. Csakhogy a talaj jóval több annál, amit látunk. nyüzsög benne az élet, ráadásul a többség barát. Láthatatlan segítők milliárdjai élnek benne, amelyeket egy könnyedén odaszórt maroknyi műtrágya azonnal kinyír. Pedig segíthetnénk is nekik.

 

Miért is jó segíteni a talajlakó baktériumoknak, gombáknak? Mert fontosak. Sokan az elhalt növényi részek lebontásán tüsténkednek, mások a nitrogént és egyéb fontos anyagokat alakítják a növények számára könnyen felvehető formájúvá. Van, aki a talaj szerkezetét javítja, lazítja, levegősebbé, morzsalékosabbá teszi. Néhány gombafaj segít a növényünk gyökerének, hogy minél több tápanyagot tudjon felvenni. Persze, nyilván vannak köztük kórokozók is, de a többség a segítőnk.

 

Hogyan segíthetünk nekik? Adjunk nekik szerves anyagot, pl. komposztot. Próbáljunk figyelni a talaj szerkezetére és vízgazdálkodására – a nagyon tömör talajt lazítsuk, a jó szerkezetű talajt hagyjuk békén és műveljük ásás nélkül. Használjunk sok zöldtrágyát, és takarjuk le. Ügyeljünk a vetésforgóra, bár ez egy kiskertben elég fellengzősen hangozhat: itt csak próbáljunk figyelni arra, mit mi után ültetünk. Ez az ősi módszer arra, hogy ne zsigereljük k i a talajt. A lúgos talajt gipszezzük, a savas talajt meszezzük – így pont jó lesz.

 

Nálad milyen a talaj? Nem tudod? Legközelebb segítek megállapítani!