Nyugtat, erősít, iható, ehető, gyönyörű, hangulatos, bódító az illata és még a kertben is hasznos. Nem más ez, mint a fantasztikus levendula. Én elsősorban a kertben rajongok érte, nagyon szeretem nézni és szagolni. Szerencsére van, aki nem szereti szagolni, ezért vált a szárított levendula dédanyáink szekrényének elmaradhatatlan kellékévé. Remekül elűzi ugyanis a kellemetlenkedő ruhamolyokat. Én tavaly a cipősszekrénybe is tettem egy csokorral: ott is jót tett. Lássuk, mire jó még?
Pillangóskert
Tavaly nyáron épp hogy kétéves kisfiam az erdőszélen beszaladt az ott lengedező lepkék közé, és földöntúli boldogsággal az arcán kergette őket, "pepe, pepe" felkiáltással. Persze a kislányom is hamarosan csatlakozott hozzá. Végül félórás szaladgálást és jókedvet köszönhettünk e kecses lényeknek. A lepkék, pillangók nem csak a gyerekek figyelmét ragadják meg, mindenki szívesen csodálja őket (na jó, talán a káposztára épp petét rakó lepke kivétel egy kicsit). Engem valahogy megnyugtat a látványuk. Az is jóleső érzéssel töltheti el a pillangóbarát kert tulajdonosait, hogy így hozzájárulhatnak az olyan fajták megóvásához, amelyek élőhelye beszűkült, eltűnt vagy élhetetlenné vált. De mit kell tennünk, hogy meglátogassanak minket?
A nyár maga
A pipacsról a napfényes mezők jutnak eszembe. Kevés virágnak van olyan vidám hangulata számomra, mint ennek a szép virágnak. Ami tulajdonképpen gyom, ha úgy vesszük. Legalábbis a búzatáblában, legelőn annak számít. Kertbe ültetve azonban igazi vidám hangulatot hozhat. Nem kell a szántóföldre szaladni a növényekért, szép, nemesített fajtákat lehet kapni.
Az év fája
Nekünk csak egy szűk fél tiszafánk van. A törzse a szomszédban áll, szorosan a kerítés mellett, a lombja jótékonyan árnyékol és a kellemes kilátásról gondoskodik. Tavaly február elején fenyőrigók randalíroztak rajta egy-két hétig, leették róla az összes magot. Aztán átszálltak a diófára, és a járdára hullajtották, ami a magokból megmaradt. Még ezt sem bántam, olyan szép látvány volt a kanapéról nézni a tőlem pár méterre lakmározó madarakat. A rigók idén még nem jöttek csapatban, csak párat láttam belőlük, de a tiszafa áll.
Süss fel, Nap!
A zöldségek, gyümölcsök és a növények jó része napot igényel. Ez a kertészek egy részének (nekem is) gondot okoz. Dísznövényekből még csak lehet találni árnyéktűrőket, sőt, árnyékkedvelőket, de a haszonnövények többségénél bajban vagyok. Miért baj az árnyék? A túlzott árnyék erőtlenné teszi a növényeket, érzékenyebbek lesznek a betegségekre és a kártevők támadására. Némely növény ki sem fejlődik árnyékban. Mit lehet tenni, ha túl árnyékos a kert?
Növények kezdőknek
Itt az idő, hogy elkezdjük tervezni, mit is ültessünk kis kertünkbe. Gyakorlott kertészeknek már biztos vannak bevált növényeik, fajtáik. Azt is tudják, a kert melyik részét mely növény szereti, esetleg utálja. Sőt, azt is, melyik növénnyel felesleges próbálkoznia, mert úgysem marad meg. Kezdőknek viszont érdemes olyan növényeket választani, amelyek kevés erőfeszítéssel biztos sikert ígérnek, így később kellő magabiztossággal vághatnak bele az újabb és újabb fajták termesztésébe. Íme néhány fajta, ami biztos beválik majd:
Az igazság kedvéért…
essen néhány szó a tuják védelmében. Bevallom töredelmesen, nálam is nő néhány tuja, ciprus. Négy nagyobb és pár törpe. Szépek, színesítik a kertet és télen is van mit nézni. A többi örökzölddel (puszpáng, korallberkenye, babérmeggyek, loncok, borostyánok és egy hatalmas kecskerágó) együtt szépen kísérik a nyári virágok tarkabarkaságát, higgadtabbá teszik az összképet.
Őszi éjjel…
nézzük meg, hogy izzik a galagonya! A "Le a tujákkal a sövényben!" c. sorozatom következő írása egy újabb őshonos és igen hasznos növényt ajánl, a galagonyát. Szép is, hasznos is: tavasszal a virágában gyönyörködhetünk, később a madarakban, amelyek a bogyóin lakmároznak, ősszel pedig a színeződő levelekben.
Milyen fajtákra vadásszunk?
Ha már kitaláltuk, milyen fajta zöldségeket termesztenénk kiskertünkben (kezdőknek ajánlat itt, 2. pont) és felmértük, mekkora helyünk van, ideje lassan azt is kitalálni, mivel és hogyan ültessük be a kertünket. A boltokban rengeteg a vetőmag, palánta, facsemete. Hogy válasszunk közülük? Általában csak jót olvasunk a csomagoláson és a katalógusban. Mindent ígérnek: gyermekfejnyi eprek, terméstől roskadozó fák, januártól decemberig tartó folyamatos termés. Nyilván nem hiszünk el mindent, de akkor mi alapján döntsünk? Íme néhány szempont a fajtaválasztáshoz:
Régi-új ismerős: a medvehagyma
Szeretem a jó ételeket, még jobb, ha azok egészségesek is. A vegetáriánus és a reformkonyha újdonságaival azonban (még) nem sikerült igazán megbarátkoznom. Keresem a friss, egészségesen elkészíthető ételeket, de inkább a nemzetközi, főleg az olasz konyha berkeiből válogatok. A medvehagymával viszont pont egy vegetáriánus oldalon találkoztam először. A vele elkészített ételről készült fotó borzalmas volt, ki is vertem a fejemből gyorsan. Aztán mást olvastam: hogyan készítsünk fokhagymás ételt úgy, hogy utána még emberek közé is mehessünk? Na, itt már komolyan felfigyeltem a medvehagymára. Kezdett érdekelni a dolog.
Utolsó kommentek