biokiskert

Itt a medvehagyma-szezon! A tavaly elültetett növénykék sokkal dúsabban hajtottak ki idén. Szerencsére felismertem őket, így nem gyomláltam ki. Ha ilyen ütemben szaporodnak, pár év alatt meghódítják a nappali ablaka előtti jócskán árnyékos részt. Most már meg is kóstoltuk - olívaolajon paradicsommal fél perc alatt fonnyasztva spagettin végezte, némi friss parmezánnal meghintve. Nagyon jó lett, csak máskor még több medvehagyma kell majd rá.

Olvasmányaim szerint ez az optimális ideje a barackfa (őszi) metszésének. A metszés mindig nagyon misztikusnak tűnt számomra. Nagyapámnak az egész kertje szőlővel és gyümölcsfákkal van tele: van mit metszegetnie. Sokszor láttam, ahogy elmélyült figyelemmel, biztos kézzel vagdosta a nemkívánatos ágakat. A végeredmény mindig nagyon szép lett. Ápolt, rendezett szőlősorok állnak a kertben, a termés pedig általában bőséges és finom.

A talajban rengeteg élőlény él. Ezeknek egy része alig várja, hogy a földbe helyezzük féltett palántáinkat és magjainkat, mert ők ugyanúgy kulináris élvezetet látnak bennük, mint mi a későbbi termésben. Ezek között van, amit látunk, van, amit nem. A növényeinket pusztító lények ellen persze védekezni kell, de nagyon fontos, hogyan tesszük ezt. Hasznos élőlények is élnek ott, amelyeket nem kéne sem elűzni, sem kiirtani. A talaj sokkal szegényebb lenne mikrobák, hasznos baktérium- és gombafajok nélkül, nem is beszélve a földigilisztákról. Mit tehetünk, ha kíméletesen akarjuk óvni a növényeinket?

Napok óta nincs is kedvem kitenni a lábam, olyan hideg van. Februárra már elfogy a tél felett érzett örömöm, ilyenkor már egyre inkább várom a tavaszt. Valahol jó ez a türelmetlenség, kedvez a tervezésnek. Alakulnak a tervek a fejemben a kert és a veteményes kialakításáról, hogy milyen módszereket szeretnék kipróbálni, mivel védekezzek a kártevők ellen. Ez utóbbi elég nehéz, mivel csak a legvégső esetben szeretnék vegyszerhez nyúlni (és itt a biogazdálkodásban is használható vegyszereket értem, ami azért mégiscsak hmm). Aztán vannak még ügyek, amiket a szorgalmas kertészek már rég el is felejtettek, de hát én nem vagyok az. Nézzük csak, miket is kell még tenni a tavaszra várva?