A biokertészkedésről szóló könyvben (Charles Dowding) engem az ásás nélküli kertészkedés fogott meg a legjobban. Hiába, a lusta ember is szerethet kertészkedni. Vannak azonban helyzetek, amikor ez nem kivitelezhető, például ha nagyon kemény, agyagos a talaj (ezen ugyan javíthatunk, és akkor már nyitott lesz az út az ásás nélküli kertészkedéshez).  Ha nem akarunk ásni, sok komposztra lesz szükségünk: ha ez nem biztosított, inkább ássunk. Akkor is ássunk, ha hagyománytisztelők vagyunk: így láttunk otthon, nagyapánktól, dédapánktól. De ha már ásunk, ássunk rendesen!

 

Időnként (4-5) évente végezzünk dupla ásást. Ez nehéz munka, de meghozza a gyümölcsét ill. zöldségét, mert akár 30 százalékkal megnövelheti a terméshozamot. A módszer a következő: ássuk ki az első árkot, legyen 60 cm széles. A kiásott földet tegyük talicskába. Ezután vasvillával lazítsuk, „ássuk” fel az alatta lévő talajt egy ásó- ill. villanyom mélyen és keverjünk bele komposztot. Ezt már ne forgassuk, mert a mélyen lévő rétegek már nem olyan termékenyek, mint a felszíniek. Ezután a következő árokból már az elsőbe forgathatjuk a földet, és itt is ásunk, keverünk tovább. Az utolsó árokba a talicskából töltsük vissza a földet. Az így megmunkált talajon a növények gyökerei mélyebbre tudnak hatolni, ami megkönnyíti a vízfelvételt.

 

A sima ásásnál is alkalmazhatjuk a talicskás módszert, de ilyenkor elég az árok aljára teríteni a komposztot. Így javul a talaj minősége és magasabb lesz a tápanyag tartalma. Aki ősszel már szorgalmas volt és ásott, annak elég vasvillával porhanyósítani a földet. Jó munkát!