A levéltetűt senkinek sem kell bemutatni. Nem túl szimpatikus élőlények. Nem lennének ők csúnyák, sőt, a kellemesebb megjelenésű rovarok közé tartoznak, de amit a növényekkel művelnek, az nem szép. Nálunk rengeteg a hangya, és ahol hangya van, ott tetű is van, vagy előbb-utóbb lesz. Megszállják a fiatal hajtásokat és degeszre szívják magukat belőle. Tényleg, a labdarózsán láttam olyan kerek tetvet, kis híja, hogy ki nem durrant. A labdarózsában egyébként nem tesznek különösebb kárt, simán túléli őket a növény, csak így nem tudok szedni belőle az asztalra. Sebaj, szép az a kertben is. Máshol viszont akár a növény életét, esetleg a termést is veszélyeztetik.
Sokféleképpen védekezhetünk ellenük a biokertben is, bár nekem az a tapasztalatom, hogy a kíméletes, házi módszerek nem minden fajtára hatnak egyformán. Ami az egyiket leszedi, azt a másik simán kibírja (talán még hízik is tőle). Lássuk, mivel próbálkozhatunk:
- Csalánlé: 1 kg csalánt áztassunk 10 l vízbe 2-3 napra, szűrjük le és permetezzük a növényre. Nálam a paradicsomnál bevált, a többi növénynél nem. Előnye, hogy a fel nem használt részt tovább érlelve trágyaléként remekül erősíti a növényt.
- Menta: a hangyás posztban tárgyalt mentafőzet elsősorban a hangyák ellen való. Saját tapasztalatom, hogy gyéríti a kártevők számát (a levéltetűt is), de ehhez többszöri kezelés szükséges. Az ott leírt varádics, fehér üröm és erős paprika főzet is jó a tetvek ellen.
- Bazsalikom: tegyünk 150 g friss, durvára aprított bazsalikomot 5 liter forrásban lévő vízbe. Szűrjük le 30 perc után, hűtsük és hígítás nélkül fújjuk a növényekre. Bazsalikom helyett koriander zöldet is használhatunk.
- Lemosás: ha csak kis területen van velük gond (pl. rózsa), egyszerűen mossuk le őket erős vízsugárral.
- Olajtartalmú növényápolószerek: olyat válasszunk, aminek hamar elmúlik a hatása, különben kiirtjuk vele a katica és az egyéb szimpatikus rovarok lárváit is.
- Végül: kipróbálhatjuk Mihala úr találmányát rajtuk (és a krumlibogár lárvákon is).
Neked mi a trükköd?
Utolsó kommentek