Tavaly a paradicsomaim az égig nőttek. Először egy rövidebb bambuszkaró volt mellettük, de ezt hamar kinőtték. Jött a 2,5 méteres karó, ezt azonban már nem tudtuk olyan jól leszúrni, nem lett elég stabil. Elég szeles volt felénk a nyár. A karók és a növények egy darabig bírták, aztán megadták magukat és felborultak. Esőben különösen nagy élvezet volt kirohangálni, hogy valahogy talpra állítsuk a három méteres, paradicsomtól roskadozó növényeket. Így idén a támaszték kiemelt figyelmet kap.

 

Egy csomó növény nem áll meg a lábán, ezeket karózni, támasztani kell. Sokan akkor is vígan élnek, ha hagyjuk őket a földön kúszni (bab, borsó).  Ha viszont felfuttatjuk őket valahová, több termés marad nekünk -  nem lóg a földre, nem rothad meg, nem eszi meg a csiga. A betakarításnál is könnyebb lesz a dolgunk és helyet is spórolunk vele. 

 

A futónövényeket kell a legerősebben támogatni. A futóbab pl. 3 méter magasra is felkúszhat. A legstabilabb megoldás, ha sátrat készítünk neki: szúrjunk a földbe 6 cölöpöt (körben) és kössük össze a tetejét. Ez azonban csak kevés növénynél gazdaságos, a bambuszkaró ára horribilis.  Ha sok babot szeretnénk, egymástól távolabb szúrjuk le a cölöpöket és feszítsünk ki madzagot köztük. Persze futtathatjuk rácsra, kerítésre is.

 

A borsónak a rövid, elágazó karók az ideálisak, szépen rá fog kapaszkodni (használhatjuk erre a célra a mogyoróbokorról levágott ágakat). Rövid karók közé madzagot vagy műanyag hálót is kihúzhatunk, bár utóbbiról elég nehéz lesz lefejteni a kifejlett növényt. A kisebb növényeket, mint paprika, paradicsom (nem fa), bimbóskel és padlizsán is érdemes támogatni, különben a termés súlya lehúzhatja, vagy a szél feldöntheti. A nehéz terméseket (dinnye, tök) érdemes lehet hálóban, harisnyában felkötni. A gyümölcsök támasztása külön kategória, erről majd később.

 

Fontos, hogy a támasztékot már ültetésnél ássuk a földbe, mert később a növény gyökereit veszélyeztetjük a szurkálással, ásással. Így lesz a legstabilabb a támasztékunk. A paradicsom most sátrat kap…