Esetleg aranyalma (mindkét néven nevezték, utóbbin még ma is hívják az pl. az olaszok). A kedvenc zöldségem, ami gyümölcs (vagy fordítva?) Ha valamiért érdemes kertészkedni, biztosan ez az. Egyszerűen odavagyok a paradicsomért. Idén többfélét is ültettem, kíváncsi vagyok az eredményre. A vicces az, hogy a tavaly lehullott paradicsomok magjából kikelt „vadon nőtt” példányok simán túlnőtték a féltve nevelgetett palántáimat és már virágzanak, sőt, termés is van rajtuk (még zöld). Azt hiszem, palántanevelésben még fejlődnöm kell.

 

A paradicsom elég munkaigényes növény, cserébe viszont bőséges és látványos termést ad. Először palántázzuk (bár magról is simán kikel, sőt, még az sem feltétlenül igaz, hogy később kezd teremni), aztán kiültetjük, locsolgatjuk, kötözgetjük, fazonírozzuk. Kötözgetni csak a nagyranövő példányokat kell, a kisebb egyedek, például nálam a San Marzano, megállnak a lábukon. Az eső viszont beindította a lugast, szinte naponta kötöm a karóhoz. Aztán a fazon: célszerű az alsó leveleket letörni, mert azok hajlamosak fertőzéseket összeszedni (a futó fajtáknál az alsó 20 cm-t nyugodtan lecsupaszíthatjuk). A hónaljhajtásokat is törjük ki (amik a levelek tövében jönnek), hogy tudjon koncentrálni a termésre. A letört levelekkel ne vacakoljunk sokat: ha egészségesek, terítsük csak a tő alá, remek talajtakaró. Amíg növekszik, locsoljuk gyakran, de ha már elkezd termést hozni, bánjunk csínján a vízzel. Így kevesebb termést hoz ugyan, de az íze sokkal intenzívebb lesz.

 

A paradicsom ráadásul kényes növény: fenyegeti vírus, baktérium, gomba, kártevő. Ennek ellenére jól termeszthető vegyszer nélkül is – bár előfordulhat, hogy elviszi a termést valami betegség. Igaz, ez vegyszeres környezetben is megesik, csak ezért nem biztos, hogy érdemes mérgezni. Mindenképpen érdemes erősíteni a növényt: csalánlével vagy valamilyen természetes növénykondícionálóval rendszeresen öntözzük, permetezzük. Igen nagy a tápanyagigénye, ha törődünk vele, finom terméssel hálálja meg. Az erős növényt kevésbé támadják a kártevők. A levéltetvek nem kedvelik az erős szövetet, mert nem tudják átszúrni. Egyéb betegségek tünetei megjelenhetnek rajta: ilyenkor az érintett részt azonnal távolítsuk el és semmisítsük meg, hátha sikerül megállítani. Ne ültessük a paradicsomot krumpliföld mellé: nagyon sok a közös betegségük, könnyen elveszíthetjük mindkettőt. Gondot okoz még a vándorpoloska, ez ellen érdemes a paradicsom mellé csalinövényt, pl. futóbabot ültetni. A futóbabról aztán irthatjuk a bogarakat. Ha kicsi a kert és volt gond a paradicsommal az elmúlt években, próbáljuk megelőzni a bajt ökológiai gazdálkodásban is használható vegyszerekkel. Hátha később már erre sem lesz szükség.

 

A paradicsom kórságairól később még írok: sajnos nem fér bele egy cikkbe. Mégis: ugye megéri ennyit vesződni vele? Egy kis ízelítő a fajtaválasztékból: