Legalábbis a kertjét. Ha beszélgetsz is vele és még tudja is, milyen zöld izék nőnek a kertjében, nyert ügyed van! Hiába ugyanis a szakkönyvek összes tudása, a talajnak és a mikroklímának annyiféle egyedi kombinációja van, amiről sehonnan nem kaphatsz tájékoztatást, kivéve saját és a szomszédok kertjét. Mit tudhatunk meg így?

 

  • Mennyire hideg a környék, milyen durvák a fagyok? Ha már az első mínuszos időjárás-jelentésnél elfagytak a szomszéd érzékenyebb növényei, óvatosabbnak kell lenni a vetéssel, palántázással és a késői növények betakarításával.

  • Száraz vagy nedves a talaj? Mocsári vagy prérinövények virítanak szebben a környéken? Különösen a díszkert kialakításánál hasznos látni a láthatáron jól teljesítő növényeket, de arról is kaphatunk így információt, milyen gyakran kell majd locsolnunk.

  • Savanyú a talaj? Ha mindenhol rhododendronok, azáleák, giga magnóliák pompáznak, valószínűleg az. Ezt imádni fogja pl. a paradicsom és az eper.

  • Szeles a környék? Erre valószínűleg magad is rájössz, de kezdő kertész nem biztos, hogy fel tudja mérni, milyen erős támaszték kell a növényeknek. Nekünk jövőre extraerős védművet kell építenünk a paradicsomnak, mert idén nagyon borogatta őket a szél. Ha azt látod, hogy a szomszéd lebetonozza a paradicsomkarónak használt gerendát, fogj gyanút te is.

  • Milyen kártevők jellemzőek a környéken? Ha pl. nagyon elterjedt a monília, óvatosan a meggyfaültetéssel! Nem kell feltétlenül lemondani a vágyott gyümölcsről – zöldségről, de érdemes ellenálló vagy rezisztens fajtát választani.

  • Érdemes kérdezni a terméshozamról is: ha valami nem megy jól a környéken, lehet, hogy te sem csinálsz csodát (gondolj csak a borvidékekre, van, ahol megy, van, ahol nem). Ismerek olyan helyet, ahol nemigen terem gyümölcs, itt pénzkidobás gyümölcsfákkal kísérletezgetni.

  • Végül: ha gazos a szomszéd portája, te sem úszod meg gyom nélkül. Kerítésre szerelt hálóval, nádfonattal csökkentheted a szélhordta magvak átjutását.

  

Felétek hogy megy ez?