Akár 100 ezres bírságot sózhatnak a sózók nyakába - Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár nyilatkozata szerint. Álláspontja szerint mindenhol tilos a sózás, aki nem környezetbarát síkosságmentesítő anyagot használ, büntethetik. A síkosságmentesítő anyagok használatát a 346/2008-as kormányrendelet idén hatályba lépett pontja írja elő.

 

A kormányrendelet alapvetően a fás szárú növények védelméről szól, így mindenki másképp értelmezi. A Fővárosi Városüzemeltetési központ szerint csak a fák körül és a járdán tilos sózni, az úttesten nem. Illés Zoltán az úttestet is a tiltott zónába sorolja. Az sem tisztázott, kinek kellene fülön csípni a sózókat. A környezetvédelmi államtitkár a Fővárosi Közterületfelügyelethez sorolja a feladatot, ám ők nem nagyon akarják ezt felvállalni.

 

Az irány jó lenne: a só valóban nagyon káros, a közterületeken a növényzetet erősen pusztítja a talajban felhalmozódott sómennyiség. A só ráadásul nagyon lassan bomlik le, így egy évnyi sózás sokévnyi kárt okoz. Sajnos, úgy tűnik, a szabályozás nem egyértelmű és a következmények is csak elméletiek, amíg valaki nem érzi magáénak az ellenőrzés és bírságolás feladatát. Reméljük, pontosítják a jogszabályt a közeljövőben.

 

Sajnos a jogszabály azt sem definiálja, mi minősül környezetbarát anyagnak. A són kívül a többi klorid (pl. kalcium-klorid) is korróziót okoz és károsítja a növényeket, talán a konyhasónál (nátrium-klorid) kisebb mértékben. Ezért aztán már környezetkímélőnek is hirdetik. Azért az talán nem véletlen, hogy az egyik „környezetkímélő síkosságmentesítő” csomagolásán nincs is feltüntetve az összetevők listája (higgyük csak el, hogy tényleg az). Egyébként különböző kloridokból áll, kicsi só is van még benne…

 

A fizikai síkosságmentesítők (homok, fahamu, zeolit) mellett valóban környezetbarát alternatívát jelentenek az acetát vagy formiát tartalmú szerek. Ezekről bővebben itt olvashatsz.