… annál jobban érzem, milyen keveset tudok. Belevetettem magam a biokert tervezésbe. Olyan, mintha elindultam volna fát mászni: elindultam a törzsénél, de hamar elágazáshoz értem. Elkezdtem megmászni a nagy ágakat, de jöttek a közepesek, azután a kisebbek. Bevallom, nagyobb a fa, mint képzeltem. Hihetetlenül izgalmas élmény felfedezni az újabbnál újabb ágakat. Találkozni, beszélgetni emberekkel, akik már jóval előttem járnak, igaz, kicsit más úton.

 

Az írás jó. Segít rendszerezni, amit már megtanultam, feltárja, amit még meg kell tanulnom. Kicsit olyan vagyok most, mint a rendszerváltáskor átképzett orosztanárok: már tanítottak, amikor még ők sem végeztek az új nyelvvel. Gyűjtöm, összegzem, szűröm az információt, hozzáteszem magam, és leírom. És nagyon élvezem.

 

Ennek a folyamatnak kézzelfogható eredménye lesz tavasszal a kertünk (remélem, másoké is). Most így néz ki:

 

 

A tiéd milyen?