Láttam egyszer egy videót, amin a gazda szép komótosan vizet engedett egy locsolókannába és bőségesen meglocsolta a káposztalevélen hemzsegő tetveket. A különböző időpontokban készített felvételeken az egyre rosszabb bőrben lévő levéltetvek látszottak, majd egy tiszta levél. Biztos voltam benne, hogy a víz ilyet nem csinál, ezért hamar túltettem magam a látottakon. Csakhogy ez nem sima víz volt ám! Azóta megtudtam, mi a titka.

 

Egy szerkezet alakítja át a vizet. Ez a víz a gyengébb fejlődési periódusban lévő szervezeteket elpusztítja, majd visszaalakul rendes vízzé és hagyományos szerepét tölti be: nem engedi kiszáradni a növényt. A szerkezet nem bonyolult, mágnes polarizálja a vizet. Így kicsit több pozitív ill. negatív ion keletkezik, mint a víz egyensúlyi állapotában tenné. (Talán még emlékszünk kémia óráról, hogy a víz kis mértékben hidroxónium és hidroxid-ionokra bomlik természetes állapotában is.) Az így létrejött polarizált víz nagyon instabil, szeretne visszarendeződni, de mivel gyorsan kilocsoljuk közben, az egyensúlyi állapot eléréséhez azt a vizet használja, amit ér. Ha közben ravaszul egy tetűre locsoltuk, a tetű víztartalmával lép kapcsolatba, ezt pedig a tetvek nem jól tűrik. A tetveken kívül hatékonyan pusztítja a burgonyabogár lárváját, egyes hernyókat és minden olyan élőlényt, aminek elég gyenge a kültakarója. A kifejlett, kitinpáncélos bogarakkal már nem bír el. A növényekre a víz virágzáskor lehet veszélyes, ilyenkor kerülni kell a használatát.

 

A szerkezet magyar találmány, most áll szabadalmaztatás alatt. A feltaláló, Mihala László Attila egyelőre otthon gyártja a készülékeket. Szeretné, ha több gazda választana bio módszereket. Hiszi, hogy ha olcsóbbá tesszük a bio termelést (akár ennek az egyszerű készüléknek a használatával), nagyobb teret hódít ez az egészséget és környezetet kímélő módszer. Az alábbi riportban ő maga és egy biogazda mutatják be találmányát: