biokiskert

A fűszernövények dícséretéről már írtam, de akkor nem említettem egyéb hasznukat. Ezeket a növényeket ültethetjük egy csoportba is, így egyszerűbb lecsípni a szükséges adagot a főzéshez. De még jobban tesszük, ha szétszórjuk őket a kertben. Nem véletlenszerűen, hanem célzottan. Sok fűszernövény ugyanis kártevőriasztó hatású, így megvédheti a zöldségeket is. Nézzünk egy párat:

A rutinos kertészkedők ilyentájt már bizsergést éreznek, ha a vetőmagos zacskókra néznek. Én mostanában naponta végigrágom magam a zacsik hátulján, melyiket is kell most azonnal, melyiket később, és mi legyen azzal, amit most is lehet, meg később is. Hiába, tervezni kell.

A Konyhakerti mindentudót olvasva igen kellemes meglepetés ért. Arra az esetre is adtak tanácsot a szerzők (Fern Marshall Bradley és Jane Courtier), ha a kertésznek van olyan problémája, ami megnehezíti a kertészkedést. Például kerekesszékben ül. Vagy csak idősebb, fáj a dereka és nem tud hajolgatni. Olyan természetességgel szenteltek ennek a speciális helyzetnek egy fejezetet, ami (legalábbis nálunk) még szokatlan. Jó lenne, ha szokássá válna.

Emlékeim szerint gyerekkorunkban nővérem kedvence volt a lucullus paradicsom. Én a vékonyabb héjú, édesebb fajtákat kedveltem jobban. De tulajdonképpen mindegy is volt, csak finom, napon érett legyen. Nyáron még ki lehet fogni ilyeneket a piacon, de a saját kertben termett az igazi, frissen leszedve és napsütéstől langyosan fogyasztva. A nyár íze…

A gyerekek szeretnek segíteni. A kertben különösen. A sikerélményt is szeretik. A kislányom már rábeszélt, hogy legyen saját kertrésze, amit ő gondozhat. Remek ötletnek tartom, biztos vagyok benne, hogy gondosan óvja és nevelgeti majd a növényeit. Ha mégsem, azt is megtapasztalhatja, mi történik az elhanyagolt növényekkel. Már alig várjuk a tavaszt. Csak azt nem tudom, a kisfiam mit fog szólni: ő még kicsi az önálló gondoskodáshoz, de ami a nővérének van, az neki is kell. Lehet, hogy a végén ő is ültet majd? De mit?

A cukorborsóval először egy zacskó wokba szánt fagyasztott zöldségben találkoztam. Kicsit furcsa volt a borsóhéjat rágcsálni, de nagyon ízlett. Azóta is szívesen eszem, ha hozzájutok. Feldobja a levest, ázsiai típusú tésztaételeket és a salátát is. Zöldségesnél nagyon ritkán látok, szupermarketben néha árválkodik egy-egy doboz, aminek, ha szerencsém van, nem penészes a közepe. Így elkezdtem utánajárni, hogy lehet-e ilyet házilag előállítani.

Különböző gyártók-forgalmazók, mlm láncok időről időre felfedeznek egy csodás növényt. Vehetünk nonit Polinéziából, gojit Kínából, homoktövist Tibetből, barackmagot Peruból. A csodás bogyók, magok, gombák és levelek sora korántsem teljes, hiszen minden népnek, országnak vannak gyógyhatású szerei, amelyet ősidők óta alkalmaznak megelőzésre és gyógyításra. Ezek a készítmények aztán mindenre jók, aki ezeket eszi-issza, örökké él és azután egészségesen hal meg. A leírások hallatán bizsereg az ember ujja a "megrendelés" gomb felé, mert mégsem hagyhatjuk az egészségünket ebek harmincadjára. Valóban ilyen jók ezek?

Napok óta nincs is kedvem kitenni a lábam, olyan hideg van. Februárra már elfogy a tél felett érzett örömöm, ilyenkor már egyre inkább várom a tavaszt. Valahol jó ez a türelmetlenség, kedvez a tervezésnek. Alakulnak a tervek a fejemben a kert és a veteményes kialakításáról, hogy milyen módszereket szeretnék kipróbálni, mivel védekezzek a kártevők ellen. Ez utóbbi elég nehéz, mivel csak a legvégső esetben szeretnék vegyszerhez nyúlni (és itt a biogazdálkodásban is használható vegyszereket értem, ami azért mégiscsak hmm). Aztán vannak még ügyek, amiket a szorgalmas kertészek már rég el is felejtettek, de hát én nem vagyok az. Nézzük csak, miket is kell még tenni a tavaszra várva?

A bioboltban az ember úgy érzi, csak jól és tudatosan dönthet. Jó helyen van. Tesz valamit a családja és önmaga egészségéért. Bármit választhat a kínálatból, az mind kiváló minőségű bio termék, hiszen egy bioboltban mi lenne más?

Amikor belevágtam a blogírásba, kijelentettem, hogy márpedig én nem palántázok, úgysem megy az nekem. Jelentem, kezdek elbizonytalanodni. Végülis a karalábé jó lett. Az ördögszem nevű virág is kikelt, később aztán nem teljesített, de a palántakort túlélte. Egyszer majd lesz télikertünk, ami tökéletes helye lesz a növényovinak, de muszáj addig lemondanom róla?