Zöldséget, gyümölcsöt vásárolni mindig nagy lutri. Nekünk megvan a jól bevált zöldségesünk, akinél általában szép árut lehet kapni, de ez sem mindig az igazi. Sokszor kapok jó paradicsomot, de sokszor nem. Az erőspaprika néha brutálisan csíp, máskor enyhén fűízű és még a gyerekek is meg tudják enni. A karalábé, a répa néha finom és intenzív ízű, néha ízetlen. Gyümölcsből még nehezebb jót venni: nem is tudom, mikor ettem utoljára jó sárgabarackot. Nem és nem értem ezt: elvileg jó adottságokkal rendelkező agrárország vagyunk. Hogyhogy nincs megbízhatóan jó áru? Miért van ennyi külföldi cucc még a piacon is?

 

A csúcsgasztronómia magyarországi képviselői, még ennél is nehezebb helyzetben vannak. Ha én nem kapok megfelelő minőségű árut, az nem nagy tragédia. De ha ők: azon sok múlhat. Nem rizikózhatnak. Ezért külföldről szerzik be néha még az olyan egyszerű zöldségeket is, mint a karalábé. Egy tavaly decemberi riportból számomra megdöbbentő információhoz jutottam: az alapanyagokat csak húsz, nagy odafigyeléssel esetleg harminc százalékban tudják itthon beszerezni.

 

A magyar bornak sikerült megújulnia, követve az egyre jobb minőségű borra áhítozó keresletet. A mezőgazdaság is követhetné lassan, hiszen a kereslet már jelentkezett. Nem hiszem, hogy ne tudna egy hozzáértő gazda megbízhatóan kiváló minőségű árut a párizsi ár alatt előállítani (a külföldi árut még a sürgős szállítás is drágítja). Ha tudnánk szakítani a „több a jobb” szemlélettel a növénytermesztésben és állattenyésztésben, és a minőségre koncentrálnánk, annak meglenne a kereslete.

 

Egy éttermünk már Michelin csillagos, többet ajánl a Michelin Guide és a Gault Millau is. Hagyjuk, hogy magukkal húzzák a mezőgazdaságot. A minőség iránti igényt mindig megéri kielégíteni. Én már a piacon is látom az igényt: szerintem sokan hajlandóak akár többet is fizetni a finom ételért.

 

Gazdák, mi a véleményetek?