biokiskert

A kertben általában az őshonos növényeket kedvelem, mert azokkal nincs túl sok macera. Jól bírják az éghajlatot, nem igényelnek különösebb öntözést. Akkor is szépek, ha nem azzal töltöm a szabadidőmet, hogy ápolgatom, locsolgatom őket, hanem azzal, hogy nézegetem. Mondjuk a kertben pihengetve. Azért persze én is elcsábulok, ha valami igazán szépet látok, és előfordul, hogy hajlandó vagyok egy-egy növényt többet pátyolgatni. A konyhakertre ez fokozottan igaz, szívesen próbálok ki szokatlan, nálunk újdonságnak számító fajtákat. Minél több fajta vitaminforrás terem, annál több esélye van, hogy a gyerekek is találnak közte ehetőt. Így aztán rárepülök az ínyenckonyhák alapanyagaira.

Szüreteltünk! Beérett egy adag lóbab, és burjánzik a cukorborsó - gondoltuk, kipróbálunk egy receptet, amire már régóta fáj a fogunk. Szerencsére menta is akad, csak a citromért és a parmezánért kellett máshova menni. Annyira jó lett, hogy muszáj lesz még egyszer kipróbálni. Aztán még egyszer: lehet, hogy az egész lóbabtermés így végzi? Íme az alapanyagok saját biokertből:

A saláta egészséges és finom, ezt minden diétázó és egészséges étkezést preferáló tudja. Most szezonja is van, meg is kívánjuk a melegben. Azt vajon tudjuk-e, hogy a saláta tartalmazza a legtöbb növényvédőszer-maradványt? Erre akkor döbbentem rá, amikor kislányom könyörgésére degukat (chilei mókus) hoztunk a házhoz. A degu használati utasítása szerint nem szabad salátát ennie, mert a salátán/salátában lévő mérgező anyagok meg is ölhetik. Elgondolkodtam: akkor nekünk sem lehet az túl jó…

Amikor kicsi voltam (6 éves koromig), kertes házban laktunk. Azután a nagymamáim konyhakertjéből lehetett szemezgetni a jóféle zöldeket. Különcnek számítottam, mert volt jó néhány termény, amit sehogy máshogy nem tudtak megetetni velem, csak nyersen. Ilyen pl. a sóska. Máig utálom a belőle készült főzeléket. Én szedtem le a megfelelő méretű leveleket, a kerti csap alatt megmostam és már rágcsáltam is. Nagymamám próbált szedni nekem: volt, hogy már a konyhában vártak a megmosott levelek, de úgy már nem ízlett. A küszöbön átérve valahogy elveszett a varázsa.

… tarlórépát? Én még nem, legalábbis nem tudok róla. A tarlórépa ugyanis rendkívül jól fűszerezhető, magába szívja az ízeket, így ha pl. egy kínai ételben futunk össze vele, nem is fogjuk felismerni. Zöldségesnél sem nagyon láttam még ilyesmit, sőt, kertekben sem, pedig nem új növény ez kis hazánkban sem. Nevét onnan kapta, hogy gyorsan fejlődik, ezért különösen alkalmas a tarlókra másodveteménynek. És persze a konyhakertben is felhasználhatjuk az ideiglenesen üresen álló helyeket a termesztésére.

Amikor megvettem az első adag vetőmagomat, rájöttem, hogy nincs egyszerű dolgom: ezeket nem egyszerre kell elvetni! Nagyjából 26-szor válogattam át őket, mire eldöntöttem, mit mikor hová tegyek, és persze volt, amit elfelejtettem, mire sorra került volna. Ha nem februárban vásárolunk, még nehezebb a dolog: azon is el kell gondolkodni, hogy egyáltalán érdemes-e beruházni még az adott zöldség magjába, vagy azt már úgyis csak jövőre vethetem el. Íme egy kis segítség, hogy átláthatóbb legyen a magválaszték.

Itt a medvehagyma-szezon! A tavaly elültetett növénykék sokkal dúsabban hajtottak ki idén. Szerencsére felismertem őket, így nem gyomláltam ki. Ha ilyen ütemben szaporodnak, pár év alatt meghódítják a nappali ablaka előtti jócskán árnyékos részt. Most már meg is kóstoltuk - olívaolajon paradicsommal fél perc alatt fonnyasztva spagettin végezte, némi friss parmezánnal meghintve. Nagyon jó lett, csak máskor még több medvehagyma kell majd rá.

Mivel kevéssé ismert növényről van szó, kicsit belezavarodtam a megnevezésekbe. A felfedezés: a feketegyökér = spanyol pozdor = fekete bakszakáll. Merthogy a bakszakáll eredetileg fehéres színű, a többi meg sötét. Egyébként ízre egyformák. Nálunk vadon is terem, de a kertekből valahogy kikopott. Érdemes lenne ültetni ismét, különleges ízű gyökérzöldségről van szó. A csúcsgasztronómiába már bekerült, próbáljuk ki otthon is.

… ha jót akarsz olcsón. És ha van rá lehetőséged.

A saláta egészséges és finom, ezt minden diétázó és egészséges étkezést preferáló tudja. Azt vajon tudjuk-e, hogy a saláta tartalmazza a legtöbb növényvédőszer-maradványt? Erre akkor döbbentem rá, amikor kislányom könyörgésére degukat (chilei mókus) hoztunk a házhoz. A degu használati utasítása szerint nem szabad salátát ennie, mert a salátán/salátában lévő mérgező anyagok meg is ölhetik. Elgondolkodtam: akkor nekünk sem lehet az túl jó…

Egy elfeledett étel, ami egészséges, finom, könnyű termeszteni. Vidám a neve is, melyik gyerek ne kóstolna meg szívesen egy csicsóka nevű ételt? Bevallom őszintén, én még soha nem ettem, de egyre kíváncsibb vagyok rá. Olyannyira, hogy talán idén ültetek is. Dekorációnak sem utolsó, és még hasznos is, ráadásul kapni egyáltalán nem lehet (bár mostanában kedvenc zöldségesem sokszor meglep, és olyan dolgokat tart, amelyeket én hiánycikknek minősítettem).