Első veteményesemre a felkészülés elég ötletszerű volt: megvettem, ami megtetszett. Otthon aztán rádöbbentem, hogy egy részükből palántát kell nevelnem. Hát, ehhez felszerelés is kell, így fordultam is vissza a szaküzletbe. Az adott részlegen aztán eltöltöttem egy kis időt. Tálca, bomló cserép, korong? Melyik kell nekem? Vettem hát mindegyikből. Aztán elkezdtem. Magam elé vettem egy ültető alkalmatosságot és egy zacskó magot és az előbbibe ültettem az utóbbit. Persze, hogy az apró magokat szórtam a korongra, a nagyoknak pedig maradt a tálca.

 

Azóta megtanultam, hogy a nagy magokat ültetjük külön (korong, cserép), a kicsiket nagy cserépbe vagy tálcára. A koronggal azért is jó vigyázni, mert abból nem lehet csak úgy szétültetni a magoncokat. Ráadásul arra is rá kellett jönnöm, hogy egy zacskó mag általában rengeteg egy kis kertbe. Drágább magoknál érdemes társulni valakivel, az olcsóbbaknál megtehetjük, hogy eltesszük későbbre. Minden tasakon megadják, meddig érdemes használni, de a csírázási képesség egyre romlik az idő múlásával.

 

Saját magunk gyűjtötte magot is ültethetünk (kivéve az F1 hibridekről gyűjtött magot, mert az nem lesz ugyanolyan, mint az eredeti növény). Ha saját magot használunk, egy kis segítség az eltarthatóságról (forrás: Charles Dowding: Biokertészkedés a gyakorlatban):

 

Saláta, spenót, káposztafélék: 4-5 év

Vöröshagyma, bab, paradicsom, sárgarépa, zöldborsó: 3-4 év

Csemegekukorica: 3 év

Petrezselyem: 2-3 év

Póréhagyma: 2 év

Pasztinák: 1 év

 

Fontos még az ültető közeg, vagyis a föld(keverék). Talán ebben az egyben nem hibáztam, kifejezetten szaporítóföldet vásároltam. A fontos az, hogy jó legyen a vízáteresztő képessége. Akár a kerti föld is megtenné, de ilyenkor megnő a fertőzések veszélye. Ha nem elég laza a föld, keverhetünk hozzá homokot vagy perlitet.

 

Ha megvannak a hozzávalók, lassan kezdhetjük is. Hogy hogyan, arról később.