biokiskert

Első veteményemnél minden nap árgus szemekkel figyeltem a földet. Minden megjelent zöld növényke fejtörést okozott: ez most az, amit ültettem, vagy gaz? Ez különösen a lassan kelő magok esetében okozott gondot, ott a gaz sokkal előbb jelent meg, mint a hasznos növény. Gaztalanítani sem volt egyszerű, nem akartam kiszedni a frissen kelő növényeim ill. magjaim. Aztán lassan megismerkedtem egy érdekes technikával, a köztes veteménnyel. De mi is ez?

Általában igen. Vannak azonban helyzetek, amikor ez nem, vagy nem rendszeresen lehetséges. Például hétvégi telken szeretnénk valami ehetőt előállítani. Persze lehet megoldást találni, remek öntözőrendszerek vannak, amelyek akár az összegyűjtött esővízzel is működtethetők. Ezek a rendszerek azonban nem olcsók, nem biztos, hogy tudunk (szeretnénk) ennyit áldozni a dologra. Ebben az esetben sem kell lemondanunk a zöldség-gyümölcsről, csak körültekintőbben kell fajtát választanunk. Mit ültessünk, ha nem akarunk locsolni?

Európában és a világon egyre nagyobb teret kap az ökológiai gazdálkodás. Sajnos még nem ez a meghatározó, de hatalmas ütemben fejlődik. Az EU tagországok programokat indítanak annak érdekében, hogy az ökológiai módszerekkel művelt terület nagyságát növeljék. Nálunk egy időre megfeledkeztek erről a célról, így a növekedés előbb csökkenésbe, majd stagnálásba csapott át. Mi történt?

A talajban rengeteg élőlény él. Ezeknek egy része alig várja, hogy a földbe helyezzük féltett palántáinkat és magjainkat, mert ők ugyanúgy kulináris élvezetet látnak bennük, mint mi a későbbi termésben. Ezek között van, amit látunk, van, amit nem. A növényeinket pusztító lények ellen persze védekezni kell, de nagyon fontos, hogyan tesszük ezt. Hasznos élőlények is élnek ott, amelyeket nem kéne sem elűzni, sem kiirtani. A talaj sokkal szegényebb lenne mikrobák, hasznos baktérium- és gombafajok nélkül, nem is beszélve a földigilisztákról. Mit tehetünk, ha kíméletesen akarjuk óvni a növényeinket?

Ha az ember neves sztárszakácsok könyveit bújja, sok olyan alapanyagra bukkan, ami nem pihen minden kamrapolcon. Eddig írtam a cukorborsóról, az édesköményről, a lóbabról és a valamivel gyakoribb lucullus paradicsomról, következzen most a salotta, azaz a mogyoróhagyma. A savanyúságos polcról ismert gyöngyhagyma is pici ugyan, de nem ugyanez a fajta. A salotta Ázsiából származik, ott is szívesen használják. Európában a francia szakácsok kedvence - nem véletlen, hogy a francia konyha iránt rajongó Gordon Ramsey is ezt teszi minden receptjébe.

Mindig nagy szenzáció nálunk, ha a gyerekek találnak egy katicát. Kicsit sajnálom ilyenkor a kedves kinézetű hatlábút, mert jól megtúráztatják, mire felérhet a gyerekkéz csúcsára és elmenekülhet. Gondolom, hozzászoktak már ehhez: ősidők óta így jár az a katica, aki gyerekes házhoz teszi be a szárnyát. Pedig a gyermekeink kedvence félelmetes tömeggyilkos. Ha a levéltetvek szemszögéből nézzük.

Minden kezdethez tartozik egy lista a szükséges felszerelésről. Akinek van gyereke, azt pontosan tudja, hogy kb. ötvenféle, hosszabbnál hosszabb lista kering a beszerzendő dolgokról. Az ember megveszi, harmadát nem használja, egyéb dolgokért pedig vasárnap éjjel futkos, mert nem volt a listán, de kéne. Így van ez a kertben is: családi házba költözésünk után csak az volt a kérdés, hányszor megyünk aznap szerszámokért és egyéb kellékekért az ilyen profilú boltba. Aztán lassan meglett minden. Amit előre megvettünk, annak egy része a sufni legeldugottabb sarkában pihen, amit menet közben, azt használjuk. Azért a benzinköltség és időráfordítást csökkentendő, megpróbálom összeszedni, mi kellhet egy kezdő készlethez:

A gazt, gyomnövényeket senki sem szereti a kertjében látni. Sokat kell hajlongani, hogy megszabaduljunk tőlük, már ha nem akarunk gyomirtót bevetni. Most azonban egy érdekes cikkre bukkantan a Biokultúra újság idei első számában. Nem is annyira a cikk fogott meg, hanem a néhány soros előszava arról, hogy a gyom nem feltétlenül maga a megtestesült gonosz. (A továbbiakban a szántóföldi mechanikus gyomirtásról esik szó benne).

A pipacsról a napfényes mezők jutnak eszembe. Kevés virágnak van olyan vidám hangulata számomra, mint ennek a szép virágnak. Ami tulajdonképpen gyom, ha úgy vesszük. Legalábbis a búzatáblában, legelőn annak számít. Kertbe ültetve azonban igazi vidám hangulatot hozhat. Nem kell a szántóföldre szaladni a növényekért, szép, nemesített fajtákat lehet kapni.

Copyright: Plasticoop

Újabb magyar találmányról írnék, sajnos, ennek kifejlesztője már feladta a küzdelmet és nem foglalkozik többé gyártással. Egy különleges cserépről van szó, amelynek az alapelve egyszerű, de a hatása nagyszerű. Ez pedig a gyökérfordító cserép, azaz inkább edény, merthogy műanyagból készült. Elkészíteni nem bonyolult, nem is drága, mégsem terjedt még el.