biokiskert

A gyerekek szeretnek segíteni. A kertben különösen. A sikerélményt is szeretik. A kislányom már rábeszélt, hogy legyen saját kertrésze, amit ő gondozhat. Remek ötletnek tartom, biztos vagyok benne, hogy gondosan óvja és nevelgeti majd a növényeit. Ha mégsem, azt is megtapasztalhatja, mi történik az elhanyagolt növényekkel. Már alig várjuk a tavaszt. Csak azt nem tudom, a kisfiam mit fog szólni: ő még kicsi az önálló gondoskodáshoz, de ami a nővérének van, az neki is kell. Lehet, hogy a végén ő is ültet majd? De mit?

Első veteményesemre a felkészülés elég ötletszerű volt: megvettem, ami megtetszett. Otthon aztán rádöbbentem, hogy egy részükből palántát kell nevelnem. Hát, ehhez felszerelés is kell, így fordultam is vissza a szaküzletbe. Az adott részlegen aztán eltöltöttem egy kis időt. Tálca, bomló cserép, korong? Melyik kell nekem? Vettem hát mindegyikből. Aztán elkezdtem. Magam elé vettem egy ültető alkalmatosságot és egy zacskó magot és az előbbibe ültettem az utóbbit. Persze, hogy az apró magokat szórtam a korongra, a nagyoknak pedig maradt a tálca.

Kedvesem szívesen tevékenykedik a konyhában, én pedig hagyom. Jól járok vele, finomakat főz. Szeret különleges ételeket is kipróbálni, így megleptem egy Gordon Ramsey szakácskönyvvel. Remek, bár nem hétköznap esti ételek vannak benne. A hozzávalókat olvasgatva feltűnt, hogy majd' minden recept hozzávalói között van salottahagyma. Ha bab, akkor lóbab, ha paradicsom, akkor lucullus. Valamint édeskömény, cukkinivirág és sárga cukkini. Aztán rájöttem, hogy több más receptet is tettem már parkolólistára a fenti hozzávalók nehéz beszerezhetősége miatt.

Zöldséget, gyümölcsöt vásárolni mindig nagy lutri. Nekünk megvan a jól bevált zöldségesünk, akinél általában szép árut lehet kapni, de ez sem mindig az igazi. Sokszor kapok jó paradicsomot, de sokszor nem. Az erőspaprika néha brutálisan csíp, máskor enyhén fűízű és még a gyerekek is meg tudják enni. A karalábé, a répa néha finom és intenzív ízű, néha ízetlen. Gyümölcsből még nehezebb jót venni: nem is tudom, mikor ettem utoljára jó sárgabarackot. Nem és nem értem ezt: elvileg jó adottságokkal rendelkező agrárország vagyunk. Hogyhogy nincs megbízhatóan jó áru? Miért van ennyi külföldi cucc még a piacon is?

A cukorborsóval először egy zacskó wokba szánt fagyasztott zöldségben találkoztam. Kicsit furcsa volt a borsóhéjat rágcsálni, de nagyon ízlett. Azóta is szívesen eszem, ha hozzájutok. Feldobja a levest, ázsiai típusú tésztaételeket és a salátát is. Zöldségesnél nagyon ritkán látok, szupermarketben néha árválkodik egy-egy doboz, aminek, ha szerencsém van, nem penészes a közepe. Így elkezdtem utánajárni, hogy lehet-e ilyet házilag előállítani.

Különböző gyártók-forgalmazók, mlm láncok időről időre felfedeznek egy csodás növényt. Vehetünk nonit Polinéziából, gojit Kínából, homoktövist Tibetből, barackmagot Peruból. A csodás bogyók, magok, gombák és levelek sora korántsem teljes, hiszen minden népnek, országnak vannak gyógyhatású szerei, amelyet ősidők óta alkalmaznak megelőzésre és gyógyításra. Ezek a készítmények aztán mindenre jók, aki ezeket eszi-issza, örökké él és azután egészségesen hal meg. A leírások hallatán bizsereg az ember ujja a "megrendelés" gomb felé, mert mégsem hagyhatjuk az egészségünket ebek harmincadjára. Valóban ilyen jók ezek?

Napok óta nincs is kedvem kitenni a lábam, olyan hideg van. Februárra már elfogy a tél felett érzett örömöm, ilyenkor már egyre inkább várom a tavaszt. Valahol jó ez a türelmetlenség, kedvez a tervezésnek. Alakulnak a tervek a fejemben a kert és a veteményes kialakításáról, hogy milyen módszereket szeretnék kipróbálni, mivel védekezzek a kártevők ellen. Ez utóbbi elég nehéz, mivel csak a legvégső esetben szeretnék vegyszerhez nyúlni (és itt a biogazdálkodásban is használható vegyszereket értem, ami azért mégiscsak hmm). Aztán vannak még ügyek, amiket a szorgalmas kertészek már rég el is felejtettek, de hát én nem vagyok az. Nézzük csak, miket is kell még tenni a tavaszra várva?

A bioboltban az ember úgy érzi, csak jól és tudatosan dönthet. Jó helyen van. Tesz valamit a családja és önmaga egészségéért. Bármit választhat a kínálatból, az mind kiváló minőségű bio termék, hiszen egy bioboltban mi lenne más?

Amikor belevágtam a blogírásba, kijelentettem, hogy márpedig én nem palántázok, úgysem megy az nekem. Jelentem, kezdek elbizonytalanodni. Végülis a karalábé jó lett. Az ördögszem nevű virág is kikelt, később aztán nem teljesített, de a palántakort túlélte. Egyszer majd lesz télikertünk, ami tökéletes helye lesz a növényovinak, de muszáj addig lemondanom róla?

Láttam egyszer egy videót, amin a gazda szép komótosan vizet engedett egy locsolókannába és bőségesen meglocsolta a káposztalevélen hemzsegő tetveket. A különböző időpontokban készített felvételeken az egyre rosszabb bőrben lévő levéltetvek látszottak, majd egy tiszta levél. Biztos voltam benne, hogy a víz ilyet nem csinál, ezért hamar túltettem magam a látottakon. Csakhogy ez nem sima víz volt ám! Azóta megtudtam, mi a titka.