A kertészeti (főleg a biokertészeti) könyvekkel általában az a problémám, hogy ijesztőek. Elolvasva őket úgy tűnik, hogy ez egy nagyon bonyolult dolog, tehát jobb bele sem vágni. Ha mégis belevágnék, felkészülhetek rá, hogy rengeteg időm elmegy majd vele, és ha nem csinálok mindent tökéletesen, tönkreteszem a kertem. Amúgy is csak akkor álljak neki, ha megtisztítottam a lelkem és átérzem a természet tökéletességét. Általában át is érzem, de azért én eléggé modern lélek vagyok: gyorsan élek, sok minden érdekel, állandóan jövök-megyek; ráadásul két kisgyerekem van és kicsit lusta is vagyok. És így szeretnék én kertészkedni.
Az igazság kedvéért…
essen néhány szó a tuják védelmében. Bevallom töredelmesen, nálam is nő néhány tuja, ciprus. Négy nagyobb és pár törpe. Szépek, színesítik a kertet és télen is van mit nézni. A többi örökzölddel (puszpáng, korallberkenye, babérmeggyek, loncok, borostyánok és egy hatalmas kecskerágó) együtt szépen kísérik a nyári virágok tarkabarkaságát, higgadtabbá teszik az összképet.
Űrlény a kertben
Általános iskolás koromban azt a feladatot kaptuk, hogy gyűjtsünk rovarokat és azokat gombostűre szúrva vigyük be biológia órára. Akkoriban épp egy belvárosi gangos házban laktunk, így nem volt túl könnyű teljesíteni a kérést. Még csótány sem volt, azzal csak később, panellakó koromban találkoztam. Anyukám egy vendéglátóipari egység kerthelyiségében bukkant rá a megoldásra: egy hatalmas, zöld, meglehetősen ijesztő ízeltlábú támolygott felé. Egy kis doboz segítségével csapdába csalta és foglyul ejtette az idegent, majd boldogan hazahozta. Ahogy belestem hozzá, kis híján rosszul lettem: rettegtem tőle.
Őszi éjjel…
nézzük meg, hogy izzik a galagonya! A "Le a tujákkal a sövényben!" c. sorozatom következő írása egy újabb őshonos és igen hasznos növényt ajánl, a galagonyát. Szép is, hasznos is: tavasszal a virágában gyönyörködhetünk, később a madarakban, amelyek a bogyóin lakmároznak, ősszel pedig a színeződő levelekben.
Az öregek védelmében
Volt egyszer egy kert. Vadregényes volt, meghódította a borostyán, közötte virágok nőttek: a madarak és a szél ültette őket. Öreg, dús lombú fák álltak benne, még gyümölcsöt is hoztak. A körte és a meggy az öreg fákról is rendkívül finom volt. A kertet gazdája, egy idős néni szeretettel gondozta. Pofozgatta a természet munkáját, amit szépnek talált, meghagyta, amit gaznak ítélt, kiszedte. A gaz fogalmába az ő megítélése szerint jóval kevesebb növény tartozott, mint ahogy azt általában gondolják.
Milyen fajtákra vadásszunk?
Ha már kitaláltuk, milyen fajta zöldségeket termesztenénk kiskertünkben (kezdőknek ajánlat itt, 2. pont) és felmértük, mekkora helyünk van, ideje lassan azt is kitalálni, mivel és hogyan ültessük be a kertünket. A boltokban rengeteg a vetőmag, palánta, facsemete. Hogy válasszunk közülük? Általában csak jót olvasunk a csomagoláson és a katalógusban. Mindent ígérnek: gyermekfejnyi eprek, terméstől roskadozó fák, januártól decemberig tartó folyamatos termés. Nyilván nem hiszünk el mindent, de akkor mi alapján döntsünk? Íme néhány szempont a fajtaválasztáshoz:
Tényleg környezetbarát?
Környezetbarát címkével manapság jól el lehet adni a termékeket. Szerencsére az emberek egyre inkább próbálnak figyelni a környezetükre, így sokan előnyben részesítik a zöld(ebb) termékeket. Ezt azonban a gyártók is jól tudják. Ha biokertet szeretnénk, érdemes azonban kicsit szigorúbbnak lenni az átlagnál: saját kertünkben nem életbevágó a termés maximalizálása és a gazdaságos előállítás. Nézzük, hol kell résen lenni:
Régi-új ismerős: a medvehagyma
Szeretem a jó ételeket, még jobb, ha azok egészségesek is. A vegetáriánus és a reformkonyha újdonságaival azonban (még) nem sikerült igazán megbarátkoznom. Keresem a friss, egészségesen elkészíthető ételeket, de inkább a nemzetközi, főleg az olasz konyha berkeiből válogatok. A medvehagymával viszont pont egy vegetáriánus oldalon találkoztam először. A vele elkészített ételről készült fotó borzalmas volt, ki is vertem a fejemből gyorsan. Aztán mást olvastam: hogyan készítsünk fokhagymás ételt úgy, hogy utána még emberek közé is mehessünk? Na, itt már komolyan felfigyeltem a medvehagymára. Kezdett érdekelni a dolog.
'Reuse' - használd újra!
A környezetvédelem egyik jelszava a 3R, azaz 'reduce' (csökkentsd - a szemét mennyiségét), 'reuse' (használd újra, amit lehet) és 'recycle' (hasznosítsd újra a hulladékot). A kert remek lehetőség arra, hogy helyet találjunk a régi, kidobásra ítélt tárgyainknak. Még egy modern kert is rengeteg lehetőséget kínál, egy rusztikus egyenesen a fellegvára lehet az ilyen tárgyaknak. Nézzünk hát körül a sufniban (vagy ahol a lomokat tartjuk), és tervezgessük, mivel fogjuk gazdagítani a kertünket tavasszal.
Nosza, etessünk!
Ha már beszereztük vagy megalkottunk a kedvünk szerinti madáretetőt, itt az ideje, hogy ki is tegyük. Érdemes olyan helyre tenni, ami jól látszik bentről, de nem esik a közlekedési útvonalunkra. Egyrészt, hogy ne zavarjuk meg mindig a lakmározó madarakat, másrészt, hogy a lepottyanó végtermék ne a kabátunkon landoljon.
Utolsó kommentek